A tagállamoknak a közvetlen támogatások helyett tőkebefektetésekkel kellene ösztönözniük a zöldipar fejlődését – véli az Európai Bizottság versenyjogi vezetője, Teresa Ribera. Brüsszel egy új állami támogatási keretrendszer elfogadására készül, amely nagyobb rugalmasságot biztosítana a stratégiai beruházásokhoz, miközben megőrzi az egységes piac versenysemlegességét. Ribera elutasította a „Buy European” típusú protekcionista állami beavatkozásokat, és inkább egy nyitott, ugyanakkor célzott iparpolitika mellett tette le a voksát.
Az Európai Bizottság tervei szerint a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy akár három évre is áramár-támogatást nyújtsanak az energiaintenzív iparágaknak – derül ki egy nem hivatalos tervezetből, amelyről a Montel szerzett tudomást.
Bár időről időre felmerül a kanadaiak Európai Unióhoz való csatlakozása, a szakértői konszenzus többnyire nem látja reálisnak ezt az eshetőséget. Ennek ellenére Donald Trump második elnökségének árnyékában egyre kevésbé tűnik elképzelhetetlennek ez a forgatókönyv: a döntéshozók egyre gyakrabban fogalmaznak meg olyan kijelentéseket, amelyek egy az EU-hoz hasonló, fokozatosan elmélyülő együttműködés irányába mutatnak. Az új megállapodás is erre utal, amelyben több helyen felvetik a két fél hatóságainak szorosabb együttműködését, valamint a kanadai haderő EU-s struktúrába való integrálásának lehetőségét.
Egyre több oka lenne az EP-nek arra, hogy valóban kézbe vegye a lobbitevékenységek szabályozását, de a jobboldali pártcsaládok régóta ellentartanak, egy komoly jogkörökkel bíró etikai testület létrehozásának. Az Airbus, a Thales és a Rheinmetallhoz hasonló cégek egyre jobban jelen vannak Brüsszelben, ahol feltehetően arról is meg akarnak bizonyosodni, hogy tényleg hosszú távon is megéri majd növelni gyártási kapacitásaikat.
Mivel Oroszország a következő öt évben képes lesz próbára tenni az európai védelmi képességet és kötelezettségvállalásokat, az Európai Uniónak 2030-ra mindennel rendelkeznie kell, amire a hiteles elrettentéshez szüksége lehet - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Hágában kedden.
Csökkenő adóbevételek, növekvő reformkészség – így foglalható össze az Európai Bizottság friss jelentése az uniós adórendszerek állapotáról. Miközben a tagállamok egyre több intézkedést tesznek a fenntartható és igazságos adózásért, a demográfiai és gazdasági kihívások új irányokat követelnek.
Begyógyíthatatlan sebet ejthetett parlamenti hátországán Ursula von der Leyen azzal, hogy pénteken váratlanul visszavont egy széles körű támogatásnak örvendő javaslatot. Kívülről a jobboldali pártok érdekein kívül semmi nem magyarázza a döntést, és ez tartósan szétzilálhatja a jobbközép-liberális-balközép együttműködést, amire jó ideje az európai működés egyik alappilléreként tekintenek.
Az amerikai védelmi vállalatok szorosabb partnerségeket keresnek európai versenytársaikkal, hogy ne maradjanak ki a kontinens növekvő katonai kiadásaiból – jelentette a Financial Times. Viszont az európai cégek vérszemet kaptak, másrészt az Egyesült Államokat egyre több ország tartja megbízhatatlan szövetségesnek, ezért inkább EU-s gyártóktól vásárolnának csak.
Harminc év után az EU egységes piaca még mindig olyan, mint egy félig összeszerelt IKEA-bútor: az alkatrészek megvannak, de semmi nem illeszkedik tökéletesen. Faxok, kék tinta és 27-féle formanyomtatvány akadályozza a szabad mozgást. Az Európai Bizottság most újra nekiveselkedik, hogy a tagállami bürokrácia kukázza egy közös, nemzetek feletti saját szabályozással. Kérdés, hogy a tagállamok is hajlandók végre összerakni a bútort a használati útmutató szerint. Mindennek komoly tétje van: egy rendesen működő egységes belső piac évente 2-2,5 százalékkal is növelhetné az EU GDP-jét.
Az európai lakosság több mint 20 százalékát veszélyezteti a közlekedés egészségtelenül magas zajszintje - állapította meg kedden kiadott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A jelentés szerint mind európai, mind nemzeti szinten több intézkedést kell hozni a probléma megoldására, például a városokban a csendes és zöld területekhez való hozzáférés javításával.
Megroppanni látszik az Európai Bizottság elnöke mellett általában kiálló koalíció, miután a Parlament jobboldali frakciói arra kérték Ursula von der Leyent, hogy vonjon vissza egy eddig széles körben támogatott jogszabályt, amely felelősségre vonhatóvá tette volna a környezetbarát működésre hamisan hivatkozó vállalatokat.
Az EU pénzügyi piacainak egységesítése még mindig politikai ellenállásba ütközik, pedig az európai megtakarítások itteni befektetésekbe terelése kulcsfontosságú a növekedés és az uniós versenyképesség javításának szempontjából. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) megerősítése, különösen a kriptoszektorban, hatékonyabb felügyeletet ígérne, de a tagállamok nehezen mondanak le nemzeti hatásköreikről. Verena Ross ESMA-elnök szerint az előrelépés lehetséges, de csak fokozatosan és erős kompromisszumok árán.
Stephane Séjourné, az EU ipari stratégiáért felelős biztosa közös ritkaföldfémes stratégiai tartalékok létrehozását sürgeti a tagállamok számára, hogy kivédjék a kínai ellátási zavarok és gazdasági nyomásgyakorlás kockázatát.
Elindult a 155,6 milliárd forintos keretösszegű Nemzeti Bajnokok Hitelprogram, amelynek keretében 150-600 millió forint közötti éven túli lejáratú 0%-os kamatozású beruházási célú kölcsönt vehetnek igénybe a legalább 5 főt foglalkoztató, legalább 3 teljes, lezárt üzleti évvel rendelkező, legalább 100 millió forint nettó értékesítési árbevétellel rendelkező vállalkozások úgy, hogy a projekt végén a hitel 30%-a vissza nem térítendő támogatássá alakítható át. Az MFB Pontokon elérhető, uniós finanszírozású program az Európai Bizottság számára is stratégiai célú, ugyanis célzottan a zöld és a digitális átállást támogatja.
Komoly dilemmával szembesül az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki bár a zöldítés politikájával harangozta be első ciklusát, most úgy látszik ennek ellenőrzését is vissza kell vágnia a versenyképesség oltárán. Ha így tesz, akkor könnyen elveszítheti az Európai Parlament támogatását, és ezzel válságba sodorhatja az amúgy is pengeélen menedzselt EU-s működést.
Kilenc európai ország közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya (58%), akik ellenzik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) páneurópai think tank ma megjelent, 12 európai országra kiterjedt közvélemény-kutatásából. A felmérésből kiderül az is, hogy a vizsgált országuk közül Donald Trump megítélése hazánkban a legkedvezőbb annak kapcsán, hogy mennyire végzett jó munkát az ukrajnai háború befejezését célzó erőfeszítések terén. Egyben Magyarországon a legmagasabb azok aránya (46%), akik ellenzik az USA-tól független európai nukleáris elrettentő erő kiépítését.
Az Erste Bank extra védelmi eszközökkel készült fel a változásokra.
Budapesten 1,4 millió forint a négyzetméterár.
Január óta először emelkedett új történelmi csúcsra az árfolyam.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Kapu Tibor személyében 45 év után újra űrhajósa van Magyarországnak.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
