Az élelmiszerpazarlás mára a világ egyik legégetőbb problémájává vált. Európában például évente nagyjából 60 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, ami egy főre vetítve nagyjából 132 kilogrammnyi pazarlást jelent. Mindez azért is különösen aggályos, mert jelenleg az Európai Unió területén 55 millió ember szenved az elégtelen táplálkozástól, sőt félő, hogy ez a szám az elmúlt időszakban tapasztalt társadalmi, gazdasági és éghajlati krízisek miatt csak még tovább nőhet. Hogy mi vezetett idáig és mire volna szükség a változáshoz, arról beszélt az Alapvetés podcast műsorában Lippai Laura, a Maradék nélkül program munkatársa és Perepelica Kirill, a Munch társalapítója.
Németország valószínűleg teljesíti 2030-ra kitűzött éghajlati céljait, ami azonban a gazdasági teljesítmény csökkenése nélkül nem lenne lehetséges - mondta Berlinben Hans-Martin Henning, a Klímaügyi Szakértői Tanács (Expertenrat für Klimafragen, ERK) elnöke.
Szerda este már a harmadik televíziós vitára nem ment el George Simion, a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltje, így második fordulós ellenfele, Nicușor Dan bukaresti főpolgármester ismét egyedül „vitatkozott”.
Az Európai Bizottság és a német kormánykoalíció is elutasítja Friedrich Merz kancellár követelését az uniós ellátásilánc-irányelv eltörlésére. Brüsszel megmondta: a cél a szabályozás egyszerűsítése lesz, nem pedig annak megszüntetése.
Komoly feszültségek nehezítik az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok újratervezését, miután több tagállam újabb engedményeket követel Londontól. A terv részben visszacsinálná a brexitet, de a halászati jogok, a fiatalok mobilitása és az EU-jog szerepe körüli viták a hétfői EU–UK csúcstalálkozó előtt is nyitott kérdések maradtak – számolt be a Financial Times.
Második éve csökkenő tendenciát mutatnak az Európa országaiba érkező közvetlen külföldi befektetések, így tavaly kilenc éves mélypontra süllyedtek az ide érkező FDI-k. Úgy tűnik a délibb országokba igyekeznek a befektetők.
Hiába van politikai egyetértés a célokról, a tagállamok továbbra is megosztottak abban, hogyan valósítsák meg az Európai Bizottság befektetési és megtakarítási unióról szóló tervét. Pedig a stratégia kulcsszerepet játszhatna abban, hogy az európai megtakarításokat a gazdaság zöld, digitális és védelmi átalakításába csatornázzák. A pénzügyi integráció elakadása, a tőkepiacok széttagoltsága és a magánbefektetések iránti bizalmatlanság viszont továbbra is komoly akadály. A reform tétje nem kisebb, mint hogy az EU képes lesz-e önerőből finanszírozni saját jövőjét – de kedden egy lépést sem tettek előre a tagállamok.
Az uniós fúziós szabályozás egyre nehezebben tud lépést tartani a digitalizációval, a globális verseny éleződésével, a zöld átállással és a stratégiai iparágak védelmének igényével, ami a versenyképességi hátrány egyik legfőbb oka. Ezekre a kihívásokra reagálva az Európai Bizottság 2025 májusában átfogó nyilvános konzultációt indított az vállalatfelvásárlási és -egyesülési irányelvek (M&A) felülvizsgálatára. A cél, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kapjanak az innovációs hatások, az infrastruktúra-beruházások, valamint az európai vállalatok globális versenyképessége. A reformot támogatja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is, amely konkrét javaslatokat tett a hatékonyságértékelés korszerűsítésére, az állami támogatások összehangolására és az innovációbarát fúziók ösztönzésére.
Az Európai Bizottság új jogalkotási és szakpolitikai csomagot készít elő „European Grids Package” néven, amely a villamosenergia-hálózatok bővítését, korszerűsítését és engedélyezési folyamatainak gyorsítását célozza meg az energiabiztonság, a megfizethetőség és a klímacélok érdekében. Az elképzelésről a Bizottság most nyilvános konzultációt indított, amelyre minden érintett iparági szereplő visszajelzését várják.
Az Európai Bizottság 7,3 milliárd eurós (3000 milliárd forintos) beruházással indítja el a 2025-ös Horizon Europe munkaprogramot, amely a kutatás, innováció és tehetséggondozás megerősítését célozza. A program egyszerre támogatja az EU zöld és digitális átállását, valamint segíti a háború sújtotta térségekből érkező tudósokat.
2024-ben az Európai Unióban a 20–64 év közötti teljes és részmunkaidős munkavállalók főállásban végzett munkájának heti munkaideje átlagosan 36 óra volt, ami csökkenést jelent a 2014-es 37 órához képest.
Az Európai Központi Bank felügyelői arra kérik a régió egyes bankjait, hogy mérjék fel a válsághelyzeti dollárszükségletüket, mivel aggódnak, hogya Trump-adminisztráció alatt esetleg nem támaszkodhatnak a Federal Reserve segítségére – tudta meg a Reuters.
Friedrich Merz német kancellár programbeszédet tart a Bundestagban, melynek során részletesen beszélt az ukrajnai háborúról és az Európát érő biztonsági kihívásokról.
Az Európai Unió fontos külpolitikai sikert könyvelhetett el szerdán, miután az Egyesült Államok visszavonta a mesterségesintelligencia-chipek kivitelére tervezett korlátozásokat.
Az Európai Bizottság által márciusban bemutatott újrafegyverkezési terv egyik kulcseleméről születhet döntés már május vége előtt, ami megalapozná a szövetség védelmi képességeinek maximális kiterjesztését. A tervek szerint 2030-ra el kell érni azt az elrettentőképességi szintet, ami nem csak a kontinens biztonságát garantálná, hanem a geopolitikai státuszát is felemelné, ehhez pedig elengedhetetlen alapot szolgál a közös kötvénykibocsátással előteremthető 150 milliárd eurós fegyverkezési alap.
Emmanuel Macron francia elnök kedd esti televíziós interjújában azt mondta, nem akar harmadik világháborút kirobbantani Ukrajna miatt, emellett kijelentette, kész tárgyalni a francia „nukleáris védőernyőről” – írja a France24.
A mesterséges intelligenciát használják.
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
